Pilze-Nagy Kft.

A laskagombáról röviden

Beltartalom

Általánosan elmondható, hogy az ehető és gyógyhatású gombák élelmezésben betöltött szerepe jelentős, táplálkozási értékük többrétű. A gomba fehérjében gazdag, egyszerű szénhidrát tartalma alacsony, miközben nagy molekulasúlyú szénhidráttartalma magas. Zsírokban szegény, antioxidánsokban gazdag. Hiányzik belőle a koleszterin, az A- és C-vitamin, viszont számottevő forrása a B-vitamin komplex egyes tagjainak (B2, B3, B5) és az ergoszterolnak (D2-vitamin provitaminja). Magas az élelmi rosttartalma.

A termesztett gombák beltartalma is megfelel a leírtaknak. Alacsony az energiatartalmuk és a glükóz tartalmuk (inkább mannitolt tartalmaznak), ezért alkalmas összetevői a diabetikus étrendnek. Alacsony emellett a nátrium koncentrációjuk, miközben sok káliumot és foszfort tartalmaznak és néhány vitamin (B2-vitamin és D-vitamin) forrásaként is szolgálnak.

A laskagomba szárazanyagtartalmának meghatározó részét (15,4 - 30%) fehérjék teszik ki. A gombák fehérjéinek aminosav összetétele az állati fehérjékel szinte teljesen megegyező, tehát fehérjéi teljes értékűek, a növényi fehérjéknél táplálkozási szempontból sokkal értékesebbek. A laskagomba különböző fajtái tartalmaznak minden esszenciális aminosavat, és táplálkozási szempontból előnyös, hogy a fehérjetartalmának majdnem teljesen egésze, több mint 90%-a emészthető fehérjékből áll. Vizsgálatok kimutatták, hogy a kalap, melynek fehérjetartalma egyébként is magasabb, mindig több emészthető fehérjét tartalmaz, mint a tönk. Az emészthető fehérjetartalom a gomba fejlettségétől is függ, a legtöbb emészthető fehérjét (93,7%) az 5 - 8 cm nagyságú kalapok tartalmazzák.

Energiatartalom

A friss gombák termőteste átlagosan 90% vizet tartalmaz, vagyis minden kg friss gombában csak 10 dkg szárazanyag van. A késői laskagomba víztartalma 73,7 - 90,8% között van. A laskagomba energiatartalmát is jelentősen befolyásoló nyers-zsírtartalom nagyon alacsony, a szárazanyag 1,28 - 2,20%-át teszi ki. Emellett, ahogyan a gombák általában, a laskagomba sem tartalmaz koleszterint. A termőtestek (gombatest) szárazanyagtömegének jelentős alkotói a szénhidrátok, azonban az emberi szervezet által hasznosítható szénhidráttartalma elenyésző (a teljes szénhidráttartalom 32%-a), ilyen értelemben korszerű táplálék, és nem hizlal.

Élelemi rost tartalom, emészthetőség

Köztudott, hogy a gombák – így a laskagomba – sejtfala is tartalmaz kitint, amely az emberi szervezet által nehezen emészthető. Ez élelmezési szempontból előnyös is, meg nem is, hiszen így a gomba sokáig jóllakottság érzését biztosítja, azonban az arra érzékenyeknek emésztési kényelmetlenséget okozhat. Másrészt a kitin tanulmányok által bizonyítottan élelmi rostnak tekinthető, annak előnyös tulajdonságaival. Például fogyasztásával csökkenthető a vérkoleszterin szint, miután a kitin és a kitozán a béltraktusban csökkenti a felszívható koleszterin mennyiségét valószínűsíthetően azáltal, hogy azt magához köti azt.

Más nagygombák termőtesteivel összevetve a laskagomba kitintartalma az alacsonyabb tartományban helyezkedik el. A termesztett csiperkegombához képest fele annyi kitint tartalmaz. Kísérletekkel bizonyították, hogy kitintartalom a gomba életmódjával függ össze, a szaprofiton gombák (pl. csiperke) kitintartalma mindig magasabb, mint a farontó gombáké (pl. laskagomba, shii-take). A laskagomba alacsony kitintartalma mellett az összes élelmi rosttartalma viszont nagyon magas (a szárazanyag tartalom 33,4%-a), így fogyasztásával csökkenthető a rostszegény táplálkozás veszélye. Az élelmi rostoknak jelentős szerepe van az egészséges táplálkozásban, felnőttek esetében az ajánlott napi adagja 25 - 35 mg. A laskagombafélék esetében a poliszacharidok közül kiemelkedő jelentőségűek a glükánok. Különböző laskagomba fajtákban 2,9 - 5,3 g/kg (szárazanyagra számolva) értéket mértek. A glükánok a gombák egészségvédő vegyületei közé tartoznak.

Vitamin és ásványi anyag tartalom

A vadon termő és termesztett laskagomba fajták kémiai összetétele között jelentősebb különbség nincs, illetve a kontrollált termesztési körülményekből adódóan például toxikus elemekből (kadmium, króm, arzén) a termesztett gombák kevesebbet tartalmaznak. Meg kell említeni, hogy a laskagomba általában (a többi termesztett gombához képest) nem mutat jelentősebb toxikus elemfelvételi képességet. Ásványi elemek közül legjelentősebb a kálium- és foszfor tartalom, viszont nátriumot igen kis mennyiségben tartalmaz, ami kifejezetten kedvező például a magas vérnyomásban szenvedők illetve érrendszeri problémákkal küzdők számára is. A laskagomba nátrium szintje a csiperkegombához képest is kifejezetten alacsony, hiszen a csiperke 3,5-szer több nátriumot tartalmaz, mint a laskagomba.

Elsősorban a B-vitamin csoport egyes tagjaiból (tiamin, riboflavin, niacin, folsav) tartalmaz említésre méltó mennyiségeket. A termesztett gombák B vitamin tartalmát összehasonlító vizsgálat azt mutatja, hogy a laskagomba általában jó B-vitamin forrás, mert a B1-, B3-vitaminból és folsavból is a többi gombánál nagyobb mennyiséget tartalmaz.

Powered by: Raster Stúdió